Ezt a posztot már megírták mások, csak hosszabban, mint ahogy én írtam volna. Mert igen, krimi, jó krimi, olyasmi, mint a Rózsa neve, csak nem annyira hosszú. Csak ajánlani tudom.
Igen, szoktunk reggelente is dugni, de ez a bejegyzés másról szól. Mégpedig P.G. Wodehouse egyik könyvéről.
Csupa régi zene jön most. Kezdjük a Yonderboinak egy 2000-es
mixével, a Phonotékával.
Vannak benne dalok, amik tetszenek, másik kifejezetten
idegesítenek. Az előbbiek közé tartozik egy nagyon szuggesztív
darab, aminek csak úgy félig-meddig értettem meg a szövegét. Végül
harmadjára csak megtaláltam: ez a Ian Brown féle F.E.A.R..
Nosza, hallgassuk meg a többit is - rögtön leszedtem egy
válogatást. Abban pedig ott figyelt a Keep what you got
aminek a verse része a Heart-Shaped
Boxra hasonlít. Most lehet beszólni, hogy én mindig csak a
Nirvanara gondolok. De inkább hallgassatok zenét:
F.E.A.R
Definitely, Maybe: kicsit szirupos, néha vicces. Igazából semmi érdekes, semmi különleges nincs benne, csak soksok flört, néhány hülye karakter, és azoktól pont jó, pont szórakoztató lesz a film.
Tegnap volt a születésnapom, a huszonhatodik.
csak annyit szeretnék mondani, hogy nyílnak a hajnalkáink. tegnap este felugrott a nagyobbik öcsém, és ő is megcsodálta a virágokat. aztán fél eggyig beszélgettünk
Az a perverzióm, hogy az informatika szakra járok, és közben néha verseket írok, meg a dokk.hu -n gyilkolászok. Úgyhogy igyekszem ide is érdekesen írni, aztán ti majd döntötök, sikerült-e.
